Aki ismer személyesen, tudja, hogy a Párommal van egy közös szerelmünk,egy kis kert a Balatonnál.
Sokan gondolják úgy, hogy Balaton, telek, akkor “Hawai-didzsé-napszemüveg”, és láblógatás amikor csak ott vagyunk 😀
Igen, van ilyen is, de az igazi szerelem a kert, a gyümölcsfák, és valószínűleg ugyanilyen szerelmetes lenne számunkra akkor is ha nem a Balatonnál lenne, de nyilván így még jobb! 😀
Márciustól novemberig igyekszünk minél több időt itt tölteni, és miközben a földet túrjuk sok mindenen eltűnődöm az élettel kapcsolatban is.
Azon kezdtem először morfondírozni, hogy évről évre szinte mindig ugyanazokat a zöldségeket vetjük, de minden évben másból van gazdagon, és van ami ki sem nő, mintha el sem vetettük volna. Hiába veszek másfajta magot, szórom el máshova,abban az évben köszöni szépen nem szeretne szerepelni 😀
Ellenben a „gaz” mindig kinő, akkor is ha folyamatosan gyomlálok, és akkor is, ha nem tudunk valamiért épp foglalkozni annyit a kerttel, és elburjánzik.
Itt elgondolkodtam Szabó Gyuri bácsi ( a bükki füves ember) szavain, aki azt mondta, hogy ha valamilyen gyógynövényből sok van egy évben, akkor megnövekszik azon betegségek száma amire az gyógyír. Magyarul a természet szinte előre jelzi,hogy miből fog több kelleni… Akkor ha „gaz”-ból mindig sokkal több van,mint a kultúrnövényből, vajon nem mutat ez valamit??? Lehet, hogy nem is gaz,csak még nem tudjuk mire jó? 😀
Ebben a kérdésben egyenlőre nem jutottam tovább, de már nem bosszant, ha gazos a kert. Amikor van időm kihúzogatom, amikor nincs, hagyom őket békén 😀
A másik „vezérhangya” ami elindult nálam a „blokkoldással” kapcsolatos. Manapság nagyon elterjedtek azok a módszerek, tréningek, amelynek középpontjában a lelki blokkok feloldása áll. Én is foglalkoztam vele sokat mind páciensként, mind terapeutaként, voltak jó, és kevésbé jó tapasztalataim a témával kapcsolatban, de nekem valami mindig hiányzott ebben a témában. Valahogy nem stimmelt, hogy egy témára már annyiszor oldottunk sok-sok éven át,akkor hogy a bánatban lehet, hogy még mindig itt van, csak kicsit máshogy, másképp, valamiféle álruhában, de itt van.
Azt se igazán értettem amikor olvasva, videókat,workshop-okat nézve, sőt, számomra nagyon fontos tanítókat, előadókat hallgatva azt mondták,hogy nem kell a problémákat megoldani, nem kell velük foglalkozni, és akkor elmúlnak. Értettem a szavakat és a jelentésüket az elmémmel, de fogalmam nem volt,hogy hogy csináljam….
És ugye amikor az ember lánya földet túrja, vagy csak mélázik a teraszon és bambul bele a csodásan gazdag kertecskéjébe, vagy csak nézi ahogy a cicák kergetőznek a „vezérhangya” dolgozik odabent 😀
Nem a fejben mert azt épp kikapcsoltam, hanem valahol a sejtekben, a zsigerekben.
Először zavaros volt minden, aztán gazolás közben kezdett megvilágosodni valami…
Mégpedig az,hogy a negatív dolgokat, a negatív gondolatokat, és az általuk okozott “blokkokat” nem lehet teljesen kiirtani az életemből, mint ahogy olyan kert sem létezik amiben soha nem nő ki gaz. A fejemben levő gondolatok tisztaságáért pedig ugyanúgy tudok tenni, mint a „gazmentes”kertért.
Egyszerűen kihúzom a gazt, nekiállok, és szépen kiszabadítom a növénykéimet, megápolom, megszeretgetem őket, amit minden évben hihetetlen bőséggel, és gazdagsággal hálálnak meg!
Mindezt anélkül, hogy azt boncolgatnám, hogy most miért nőtt épp oda, és miért pont ez a fajta gaz van ott. Ha ott van ott van, ha nem kell kihúzom,és megy a tűzre. Tudom, hogy újra kifog nőni, de a fókuszom a szeretett növényemen van, szinte hallom ahogy felsóhajt, és megköszöni, hogy így több tápanyaghoz juttattam.
Gondolatok, érzések esetében ugyanez a teendő. Tudomásul veszem, hogy megjelentek, de még mielőtt nagyon elhatalmasodnának, megkeresem azokat a dolgokat amiket szeretek, amik jó érzéssel töltenek el, szeretgetem, dédelgetem őket, és elvárom, hogy ez az életemben is örömet és gazdagságot hozzon! A “blokkokal” pedig egyszerűen nem foglalkozom, nem akarom megoldani,kibogozni, hanem hagyom, hogy a jó érzések a “szeretem-dolgok” egyszerűen csak feloldják őket,mint vízkőoldó a lerakódásokat…
Aztán persze fontos,hogy valahogyan táplálni is kell a földet is, meg magamat is, hogy a következő elvetett magocska is tudjon miből táplálkozni, fejlődni. És nyilván azt is tudomásul veszem, hogy a tápanyagban gazdag földben jobban szeret a gaz is lubickolni, úgyhogy ha etetem a magocskáimat, még jobban kell figyelnem arra,hogy a “gaz” ne tudja elszívni a táplálékot előlük. Tehát még több figyelem, fókusz a “szeretem-dolgokra” és a jó érzésekre és még kevesebb a “blokkokra”, fájdalmakra, rossz érzésekre.
A kertemet minden ősszel ellátom tápanyaggal! Egyrészt amit egész évben a komposztálóban érleltem, másrészt amit a közelben lakó pacik „érleltek”, illetve a gyümölcsfák lehulló levelei, mind-mind beásásra kerülnek.
Az én tápanyagom pedig a meditációk, és az, hogy tudatosan igyekszem a fókuszomat az élet napos oldalán tartani. Aztán mint a kertben, van ami gazdagon terem, van ami csak jóval később nő ki! 😉
Megdolgoztat mind két tevékenység rendesen, de hát e nélkül nincs szép kert, boldogság! 😉
Sosem gondoltam volna, hogy a kerti munka és a gazolás fogja meghozni a felismeréseimet, de nagyon hálás vagyok érte… A kert megtanított arra is, hogy meglássam, mennyire felesleges dolgokhoz, élethelyzetekhez ragaszkodni, hiszen ahogy a természetben, az életben is mindig minden változik, úgy ahogy nem tudunk kétszer ugyanabba a folyóba se belelépni 😀
Végezetül,hálásan köszönöm a Páromnak, hogy megmutatta nekem; az Ő nagyszüleinek pedig, hogy megmutatták Neki milyen kincs tud lenni egy darab föld… hogy mennyire lehet örülni amikor egy magocska kikel, palánta lesz, majd szinte fa méretű paradicsom bokor óriás méretű paradicsomokkal, vagy az elszóródott napraforgó magból kocsikerék méretű tányér… 😀
Arról nem is beszélve,amikor a saját kertünk gyümölcsei,zöldségei kerülnek szinte egész évben az asztalra…
Sokan nem hiszik, de igenis sokkal másabb, tisztább íze van,mint annak amit a piacon lehet kapni… még akkor is ha őstermelő árulja!
A saját termés nap, hold, csillag és szeretet ízű! 😉
Szeretettel: Ankh Torda Kata
